HTML

pcsysak.uw.hu/html2.html

HTML kód mi az?

 

 

Az angol HyperText Markup Language szavak rövidítése, ami szabadon röviden lefordítva, leírónyelv, amit a weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki.
A HTML fájlok, szöveges állományok, amiket a legegyszerûbb szövegszerkesztõvel is szerkeszthetünk. Ebben a fájlban találhatóak a nyers szövegek és a szimbólumok
amik leírják a programnak, hogy jelenítse meg, hogyan dolgozza fel a fájl tartalmát. Ilyen program lehet böngészõ (Firefox), felolvasó program - aural bögészõ -
Braille olvasó, ami átkonvertálja a szöveget Braille formátumba, levelezõ program (Thunderbird) és egyéb eszköz, pl.: mobiltelefon.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

HTML története

A HTML-t 1990-óta használják a weben a honlapok megjelenítéséhez. Azóta úgynevezett 5 állomás volt a HTML "életében".
Nulladik - HTML 1.0

Itt alakult ki az alapvetõ szerkezet, a nyitó és záró címek "

", a fejléc, és a törzs, azaz a "

". Ezeknek, az elemeknek a zárócímkéje nem volt elhanyagolható, persze ez ma is így van. Már itt lehetõség volt dokumentum típus deklarációra (DTD), elhelyezésére a kezdõcímke elõtt, ma ez már különösen fontos.
A tartalom a dokumentum törzsében helyezkedik el, már létre lehetett hozni bekezdéseket, hivatkozásokat, fejléceket, felsorolást, amit mind a mai napig használunk is.
Elsõ szint - HTML 2

Ez nem hozott túl sok változást, de innentõl különül el a böngészõ által szabályozott és a dokumentum szerkezetében létrehozott formázás. Új formázási lehetõség volt pl.: a "" ami forráskód jelölésére szolgált, az "" ami a kiemelésre szolgált. A karakterformázási lehetõség is kibõvült a "" - félkövér - dõlt karakterek és a ""az azonos betûszélességet jelenti.

Második szint

Ez a HTML 2 kiegészítése. Bevezetésre kerültek az ûrlapok, az ezen belüli többsoros szövegbevitel, és a kiválasztható opciók. Ez a verzió szabvány lett, a késõbbi fejlesztések alapjául szolgált.
Harmadik szint - HTML 3.2

Ezt a verziót 1996-ban fogadta el a W3C, ami jelentõs változásokat hozott. Innentõl van lehetõségünk Java appletek beágyazására, és scripteket is innentõl használhatunk. Megjelent a "style" elem is, csekély haszonnal és ígéretszinten. Lehetõségünk van táblázat készítésre, a betûtípust beállítani, és az Image Mao használatára.
Negyedik szint - HTML 4. 0

1997 nyarán tette hivatalos ajánlássá a W3C, megfelel az ISO 8879 elõírásainak. Ez már igazából egy SGML (Standard Generalized Markup Language) alkalmazás. Fejlesztésekor szem elõtt tartották a csökkent képességûek érdekeit, a nemzetközi karakter készleteket, a jobbról balra olvasás támogatása. Tovább fejlesztették az ûrlapok és táblázatok használhatóságát, a keretek (frame-ek) használata hivatalossá vált.
Gyarapodtak a formázóelemek, és elvetettek pár korábbi elem-et.
Ötödik szint - XHTML 1.0

Az XHTML a jelenlegi és a jövõbeli dokumentumtípusok, és modulok családjába tartozik, amik kiegészítik, kiterjesztik a HTML 4-et.
Lényegében ez annyit tesz, hogy megfogták a HTML 4-et, és az XML-t és összegyúrták szépen.
XML alapokon nyugszik, mivel együtt kell mûködniük az XML alapú böngészõkkel. Az XHTML a HTML 4 három dokumentumtípusának XML alapú továbbfejlesztése. Ez kompatibilis az XML és a HTML4-es böngészõkkel is.
Számos elõnye van a használatának. Megfelel az XML elõírásainak, szerkeszthetõk alap XML eszközökkel is, és régebbi szerkesztõ programmal is. Hasznosíthatják az alkalmazásokat (Java appleteket, scripteket), aminek futtatásához szükséges vagy a HTML DOM (Document Object Modell), vagy XML DOM.
Az XML-ben viszonylag könnyû új elemet bevezetni. Az XHTML család úgy lett megtervezve, hogy ezeket, a kiterjesztéseket hozzáillessze az XHTML technikákon keresztül az újonnan kifejlesztendõ XHTML modulokhoz.
Úgy lett kifejlesztve, hogy rugalmasan mûködjön együtt a különbözõ böngészõkkel (Firefox, Safari, Opera).
Ismeretlen kifejezések

Fentebb említettem az SGML-t, itt ejtenék róla néhány szót.
Leginkább az elektronikus adatcserében, dokumentumkezelésben és közzétételben vált használatossá. A HTML az SGML-be meghatározottak egyik nyelvmegvalósítása. Az 1980-as évek közepe körül született és az óta is meglehetõsen stabil. Stabilitását annak köszönheti, hogy a nyelv tulajdonság-gazdag és rugalmas. Azonban nem vált soha népszerûvé a bonyolultsága miatt.

 

HTML alapok elmélet I. rész -
 HTML
Az Internet 1983-as  hadászati  szegmens  leválasztásával  a  nyilvánosság  számára  is
hozzáférhetõvé vált. Abban az idõben azonban még nem létezett rajta a Hyperszöveg
, azaz a  Web. Az  Internetre  az első  hyperszöveges rendszert  Sir  Timothy  John,  más  néven Tim Berners-Lee fejlesztette. Az addigi legnépszerűbb elektronikus levelezés
Az Internet felhasználása az . Tim Berners- Lee egy  nyelvet  hozott  létre
amivel  leírható  egy  weboldal,  amely  hyperszöveget  és  képeket tartalmaz.
A nyelv neve lett a HTML .
A HTML a HyperText Markup Language betûszavai, magyarul Hyper Szöveg Készítõ Nyelv.
A nyelv elsõ leírását a 1991-ben tette közzé. 

 
 
 
 
A HTML kifejezetten internetre készült, speciális célú leíró nyelv , amely általános HTML kifejezetten az Internetre készült, vagyis
célú alapján egymással SGML leíró  nyelv készült.  A  HTML  nyelven  létrehozott,
kapcsolatban álló weboldalak hálózatát nevezzük World Wide Web -nek, röviden:
Web . Ne felejtsük  el  hogy  ez  nem  egyenlõ  az  Internettel!  Ez  az  Internetnek  csak  egyetlen  egy protokollja.
 
 
Egy HTML dokumentum három részre osztható.

HTML fejléc

 

HTML törzs
 
dokumentum  típus  definíció HTML  dokumentum  elsõ  sora .  
Leírja  az  alkalmazott A  típusát HTML verzióját dokumentum .
Pl.:
 
"http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
  
A  HTML  fejléc  tartalma  egy  weblapon nem  j elenik  meg  a  böngészõben.
Technikai információkat  és  a  dokumentummal  kapcsolatos  további  információkat  tartalmaz.  Tehát ezeket az átlag felhasználó nem látja. Pl.:
 
 
 

 

 

 

 

 

 

[esetleges további fejléc-információk]
 
A HTML törzsrész tartalmazza a megjelenítendõ szövegeket, képeket.
Pl.:
 

elsõ bekezdés

második bekezdés

 
 
A dokumentum fej és törzs részét a

címkék közzé zárjuk. Ezek után egy teljes HTML

dokumentum így nézhet ki:
 
"http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
 
 
 

 

 

 

 

 

 

 
 

elsõ bekezdés

második bekezdés

 

 

 
HTML alapok elmélet II. rész-

 

 Leírás 1996-ban Timothy William Bray úgy gondolta, hogy a SGML sok felesleges dolgot tartalmaz és néhány helyen változtatni kell rajta és le egyszerűsíthető. Ennek lett az eredménye az XML. Úgy is mondhatnánk az XML az SGML egyszerűsített részhalmaza. 

 

 Az SGML és az XML kapcsolata

 

Az XML az Extensible Markup Language betûszavai magyarul: Kiterjeszthetõ Leíró Nyelv.
Így  az  XML  az  SGML-hez  hasonlóan  egy általános  célú  leíró  nyelv ,  speciális  célú  leíró nyelvek  létrehozására.  Az  XML  olyan  sikeres  ajánlás,  hogy  sok  informatikai  cég, szoftverfejlesztő és  intézmény használja napjainkban is.
Az  XML  elõnyei  közzé  sorolható,  hogy  használata  esetén  egy    dokumentum  formátum könnyen  adaptálható más  rendszerekbe, könnyen  írható  hozzá  újabb  szoftver ami  azt feldolgozza.
 A  formátum  nem  csak  gép  de  az ember  számára könnyen a  is  viszonylag olvasható egyszerűen,  hierarchikusan  felépíthető    Az  XML platform  független dokumentum szerkezetet ad.
 
XHTML
 
Az XML sikerének köszönhetõen a W3 szövetség úgy gondolta, hogy a HTML -t is át kellene alakítani az SGML alapok helyett, XML  alapokra. Ennek eredménye lett az XHTML, ami 2000-ben lett W3C ajánlás. 
 
 Az XHTML és az XML kapcsolata
 
Az XHTML azonban nem lett népszerû és jelentõsebb böngésző gyártok nem is követték az XML szabványt teljességgel. Az Internet Explorer böngésző megjeleníti ugyan az XHTML dokumentumot, de csak akkor ha nem szabályos XML dokumentum. 2004-ben  létrejött  a WHAT  Munkacsoport (Web  Hypertext  Applications  Technology Working  Group). A  csoportot  a  három böngészõgyártó  hozta létre:
 
Apple
(Safari),
Mozilla
Alapítván
y (Firefox) és az
Opera Software
(Opera). Céljuk egy W3C-tól független, a W3C-tõl hatékonyabban mûködõ, nyitott, laza összefogás. A céljaik közé tartozott, hogy a W3C ha lehetséges fogadja be a HTML verziót.
A W3C szövetség átvette az új szabványt és annak fejlesztésével foglalkozik.
 
Az XHTML-nek megjelent verziói a következõk:
1.0
1.1
2.0 (2009-ben még dolgoznak rajta)
 
 
XHTML szabályai értéke
 
Az szerint nem lehet a tulajdonságoknak olyan amit nem teszünk zárójelben , akkor sem ha szám érték. Nem lehet olyan tulajdonság amelynek nincs értéke. A címkéket és a tulajdonságokat kisbetűvel kell írni.
Nem lehetnek lezáratlan címkék.
Például:

 
 
Összefoglalva: Az SGML általános leírónyelvbõl megalkották az XML-t amely szintén általános célú leírónyelv. Az SGML-bõl megalkották a HTML weblapot leíró nyelvet. Az XML alapján létrehozták az XHTML-t amely szintén weblapok leírására való.
 
 
A http protokoll
 
 
Hyper Text Transfer Protocol betűszavai, hiperszöveg átviteli A http protokoll a magyarul szabályok protokoll.
 A  protokoll  meghatározza  milyen szerint  kommunikál  a weblapot kiszolgáló  gép  a  böngészőprogramunkkal.
Kérés-válasz  protokollnak is  hívják.  A böngésző program kér egy weboldalt a kiszolgáló számítógép pedig el küldi azt.
A http-nek van egy biztonságos változata https . Ebben  az esetben a weboldalak az ún. SSL vagy  TLS  protokollon  keresztül  titkosított  formában kerülnek átvitelre.
A  https-t  a Netscape  böngészõgyártó  fejlesztette  ki  olyan  weboldalakhoz  ahol fokozottan szükséges  a
biztonság,minta fizetési átutalások, stb.