HTML

pcsysak.uw.hu/html2.html

HTML kód mi az?

 

 

Az angol HyperText Markup Language szavak rövidítése, ami szabadon röviden lefordítva, leírónyelv, amit a weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki.
A HTML fájlok, szöveges állományok, amiket a legegyszerûbb szövegszerkesztõvel is szerkeszthetünk. Ebben a fájlban találhatóak a nyers szövegek és a szimbólumok
amik leírják a programnak, hogy jelenítse meg, hogyan dolgozza fel a fájl tartalmát. Ilyen program lehet böngészõ (Firefox), felolvasó program - aural bögészõ -
Braille olvasó, ami átkonvertálja a szöveget Braille formátumba, levelezõ program (Thunderbird) és egyéb eszköz, pl.: mobiltelefon.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

HTML története

A HTML-t 1990-óta használják a weben a honlapok megjelenítéséhez. Azóta úgynevezett 5 állomás volt a HTML "életében".
Nulladik - HTML 1.0

Itt alakult ki az alapvetõ szerkezet, a nyitó és záró címek "

", a fejléc, és a törzs, azaz a "

". Ezeknek, az elemeknek a zárócímkéje nem volt elhanyagolható, persze ez ma is így van. Már itt lehetõség volt dokumentum típus deklarációra (DTD), elhelyezésére a kezdõcímke elõtt, ma ez már különösen fontos.
A tartalom a dokumentum törzsében helyezkedik el, már létre lehetett hozni bekezdéseket, hivatkozásokat, fejléceket, felsorolást, amit mind a mai napig használunk is.
Elsõ szint - HTML 2

Ez nem hozott túl sok változást, de innentõl különül el a böngészõ által szabályozott és a dokumentum szerkezetében létrehozott formázás. Új formázási lehetõség volt pl.: a "" ami forráskód jelölésére szolgált, az "" ami a kiemelésre szolgált. A karakterformázási lehetõség is kibõvült a "" - félkövér - dõlt karakterek és a ""az azonos betûszélességet jelenti.

Második szint

Ez a HTML 2 kiegészítése. Bevezetésre kerültek az ûrlapok, az ezen belüli többsoros szövegbevitel, és a kiválasztható opciók. Ez a verzió szabvány lett, a késõbbi fejlesztések alapjául szolgált.
Harmadik szint - HTML 3.2

Ezt a verziót 1996-ban fogadta el a W3C, ami jelentõs változásokat hozott. Innentõl van lehetõségünk Java appletek beágyazására, és scripteket is innentõl használhatunk. Megjelent a "style" elem is, csekély haszonnal és ígéretszinten. Lehetõségünk van táblázat készítésre, a betûtípust beállítani, és az Image Mao használatára.
Negyedik szint - HTML 4. 0

1997 nyarán tette hivatalos ajánlássá a W3C, megfelel az ISO 8879 elõírásainak. Ez már igazából egy SGML (Standard Generalized Markup Language) alkalmazás. Fejlesztésekor szem elõtt tartották a csökkent képességûek érdekeit, a nemzetközi karakter készleteket, a jobbról balra olvasás támogatása. Tovább fejlesztették az ûrlapok és táblázatok használhatóságát, a keretek (frame-ek) használata hivatalossá vált.
Gyarapodtak a formázóelemek, és elvetettek pár korábbi elem-et.
Ötödik szint - XHTML 1.0

Az XHTML a jelenlegi és a jövõbeli dokumentumtípusok, és modulok családjába tartozik, amik kiegészítik, kiterjesztik a HTML 4-et.
Lényegében ez annyit tesz, hogy megfogták a HTML 4-et, és az XML-t és összegyúrták szépen.
XML alapokon nyugszik, mivel együtt kell mûködniük az XML alapú böngészõkkel. Az XHTML a HTML 4 három dokumentumtípusának XML alapú továbbfejlesztése. Ez kompatibilis az XML és a HTML4-es böngészõkkel is.
Számos elõnye van a használatának. Megfelel az XML elõírásainak, szerkeszthetõk alap XML eszközökkel is, és régebbi szerkesztõ programmal is. Hasznosíthatják az alkalmazásokat (Java appleteket, scripteket), aminek futtatásához szükséges vagy a HTML DOM (Document Object Modell), vagy XML DOM.
Az XML-ben viszonylag könnyû új elemet bevezetni. Az XHTML család úgy lett megtervezve, hogy ezeket, a kiterjesztéseket hozzáillessze az XHTML technikákon keresztül az újonnan kifejlesztendõ XHTML modulokhoz.
Úgy lett kifejlesztve, hogy rugalmasan mûködjön együtt a különbözõ böngészõkkel (Firefox, Safari, Opera).
Ismeretlen kifejezések

Fentebb említettem az SGML-t, itt ejtenék róla néhány szót.
Leginkább az elektronikus adatcserében, dokumentumkezelésben és közzétételben vált használatossá. A HTML az SGML-be meghatározottak egyik nyelvmegvalósítása. Az 1980-as évek közepe körül született és az óta is meglehetõsen stabil. Stabilitását annak köszönheti, hogy a nyelv tulajdonság-gazdag és rugalmas. Azonban nem vált soha népszerûvé a bonyolultsága miatt.

 

 HTML

A HTML a HyperText Markup Language betûszavai, magyarul Hyper Szöveg Készítõ Nyelv.

A nyelv elsõ leírását a 1991-ben tette közzé. 

Egy HTML dokumentum három részre osztható.

 

 

 

 

 

 

címkék közzé zárjuk. Ezek után egy teljes HTML