HTML és CSS:

A HTML és a CSS

 Lépcsőzetes A  CSS  a Cascading  Style  Sheets angol  szavakból  alkotott  betûszó. Stíluslapoknak Dokumentumok stílusának leírására fordíthatjuk.Dokumentumok stílusának leírására használjuk. A HTML-t kezdetben úgy tervezték, hogy az csak a weblapok szerkezetét írja le. A weboldal megjelenésének, stílusának leírást azonban más nyelvnek szánták. Ez  az egyik ilyen nyelv a CSS. A  CSS  ajánlás  már 1990-ben megjelent,  azonban az  elsõ  népszerû böngészõk sokáig nem támogatták a stíluslapokat. Stíluslappal meghatározhatjuk egy weboldalon az oldal vagy  szöveg színét betűk típusát, stílusát, az elrendezéseket, a táblázatok  ,  és minden elem megjelenését. A  stíluslap megadható egy weblapon  belül ,  de  lehet külön  állományba is.  Nagyon  sok weblap  esetén  célszerû  külön  állományba  tenni  a  stílusinformációkat,  így  minden  weblap hivatkozhat  arra. Ha minden weblap  kinézetét szeretnénk  megváltoztatni, így  csak ebben az egy állományban  kell a stílusinformációkat megváltoztatni. 

A  CSS  információkat  tartalmazó  állományok  neve  tetszõleges,  a  kiterjesztésük  a  szokásos „.css”. Mivel a böngészõk kezdetben nem támogatták a CSS-et ezért a HTML nyelvbe is beépítettek a megjelenésre vonatkozó címkéket. Kezdetben a weblapok készítését csak ezekre alapozták a weblapkészítõk. Ezek sokkal kevesebb lehetõséget adnak az oldal stílusának megadásra.
Ma már  (2009)  a  böngészõk  többsége  megfelelõen  támogatják  a  CSS,  ezért  ajánlott  annak
használata. Az  Internet  Exploler  6.0  és  7.0  verziója  csak  70%-ban  támogatja  a  W3C  szövetség  által
kiadott  CSS  szabványokat.  Sok  weboldalkészítõ  ehhez  igazította  a  weblapját  (még  maga
Microsoft, Google,  stb. is). Az Internet Exploler  8.0 verziója már  szabványos CSS használ.
Így fordulhatott elõ, hogy az IE8.0 verziójában sok weboldal egyes részei meg sem jelentek. A
többi népszerû böngészõ általában 100% körül támogatta a CSS szabványt.
 
 
A HTML DTD és típusok
A  DTD  az  angol Document  Type  Definition szavakból  alkotott  betûszó,  amely  magyar nyelvre  így fordítható:
Dokumentum Típus Definíció . Ebben adjuk meg egy  dokumentum leíró  nyelv  esetén  használt  szabályokat,  a  dokumentum  lehetséges  szerkezetét.  Egy  DTD fizikailag maga  is egy  állomány, amelynek szintén meghatározott formája van.  Egy  átlagos weblapkészítõ  használja  egy  DTD  szabályait  de  azzal  fizikailag  ritkán  találkozik.  A  DTD
állományokat a böngészõ programok használják.
 
Egy átlagos HTML oldal egyetlen állomány, amely a böngészõ ablakában egyetlen önálló lap. Régebben népszerû volt a böngészõben megjelenõ tartalmat több önálló részre bontani. Ezek fizikailag  is  több  állományt  jelentenek.  A  böngészõ  ablakban  keretek  határolják  az  egyes oldalakat. Ennek megfelelõen az angol frame szóból frémeknek is szokás nevezni.
 
A HTML  címkék közül  vannak  amelyek elavulnak ,  az  újabb  HTML  verziókban  a  W3C szövetség annak használatát nem ajánlják. Az elavult címkék többsége a weblapok stílusára, kinézetére vonatkozó meghatározások. Ezek helyett
CSS használatát ajánlják . Ha az elavult címkéket  használjuk,  akkor  a  HTML Transitional típusú.  Ha  az  elavult  címkéket  nem használjuk akkor a HTML Strict típusáról beszélünk. 
Minden HTML verziónak a fentiek alapján így három változata van:
Strict
Transitonal
Frame
Minden  verziónak  külön  DTD-je  van.  A  HTML  elsõ  sorában  jelezni  kell,  melyik  verziót
használjuk.
 
"
https://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd
">
 
"
https://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd
">
 
"
https://www.w3.org/TR/html4/frameset.dtd
">
 
A  HTML  dokumentumok  érvényességét (angolul  valid) szokás  programokkal ellenõrizni.
A HTML  akkor  érvényes,  ha  az  elsõ  sorban  megadott  HTML  verzió  szabályainak  teljesen
megfelelünk a weblap készítésekor.
A W3C szövetség is késízt ilyen érvényességet ellenőrző weboldalakat:
https://validator.w3.org
 

Hasonló oldal teljes CSS-kódja: