H.H. és H.H.H.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet

Hátrányos helyzet jogi definíciója

 

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 125%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 135%-át.

2008. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultág megállapításának jövedelemhatárai:

- családban élők esetében 35.625,-Ft

- gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében 38.475,-Ft

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonára is. Vagyon alatt hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanok áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

- személyi igazolvány, lakcím igazolvány,

- 3 havi nettó átlagkeresetről, illetve minden más egyéb jövedelemről (munkabér, családi pótlék, GYES, gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb.) szóló igazolás, nyilatkozat,

- őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata,

- külön élő szülők esetén a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat,

- a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos nagykorú gyermek esetén egészségi állapotára vonatkozó igazolás,

- középfokú oktatási intézményben, főiskolán, egyetemen tanuló gyermek iskolalátogatási igazolása.

A kérelem beadásakor ki kell tölteni a vagyonnyilatkozatot.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása jogosít:

- a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,

- az egyszeri támogatásnak, valamint

- az egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatásnak) az igénybevételére.

Az eljárás indulhat az ügyfél kérelmére, hivatalból, intézmény jelzésére.

Az eljárás jogi alapja:

- 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

- 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról,

- 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről.