H.H. és H.H.H.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet
Hátrányos helyzet jogi definíciója
Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 125%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 135%-át.
2008. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultág megállapításának jövedelemhatárai:
- családban élők esetében 35.625,-Ft
- gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében 38.475,-Ft
A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonára is. Vagyon alatt hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanok áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
A kérelemhez szükséges dokumentumok:
- személyi igazolvány, lakcím igazolvány,
- 3 havi nettó átlagkeresetről, illetve minden más egyéb jövedelemről (munkabér, családi pótlék, GYES, gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb.) szóló igazolás, nyilatkozat,
- őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata,
- külön élő szülők esetén a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat,
- a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos nagykorú gyermek esetén egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
- középfokú oktatási intézményben, főiskolán, egyetemen tanuló gyermek iskolalátogatási igazolása.
A kérelem beadásakor ki kell tölteni a vagyonnyilatkozatot.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása jogosít:
- a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
- az egyszeri támogatásnak, valamint
- az egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatásnak) az igénybevételére.
Az eljárás indulhat az ügyfél kérelmére, hivatalból, intézmény jelzésére.
Az eljárás jogi alapja:
- 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
- 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról,
- 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről.